Lillusta

 Hát a napok továbbra is telnek, egyre közelebb leszek az érettségihez, és egyre inkább ézem, hogy úgy koppan majd a fejemen a vizsgabiztos tenyere, mint az a cseresznyemag, amit a fáról leköpve, a betonplaccon helyezel el, laza könnyedséggel, egy meleg nyári délután, rövidnadrágban. Legyünk szezonálisak! Érik a kis piros bogyó a fán. Meggy, vagy cseresznye, az mindegy, mert mindkettőtől eszeveszett futásba kezdek a WCfelé. Természetanyánk mindig is éreztette velünk, ami piros: az tilos. Aztán, ha megeszed, kegyetlenül megbüntet! Köszönöm, köszönöm.
 Szerencsétlenségem, határtalan magasságokba nyúlik. Múló napjaimat leginkább a semmittevés tölti ki. oké, néha történik valami. Mondjuk, jelenlegi életemben, a reggeli ébredés is népünnep, hiszen akkora esemény. Elindul a semmilyen napom. És amikor van mit csinálni? Mikor az időt, hasznosabban is el lehetne tölteni, mit csinálok én? A south park epizódjait bámulva tömöm magam csokival, és azon gondolkozom, csak Cartmenre ne üssek, csak olyan ne legyek.
 Hülye egy ígéreteim vannak. És ma is teljesíthetem őket. Miért kell nekem midnig előre ígérgetni? Megint magam alatt vágtam a fát. Ügyességem elmesélve, tnauljatok az esetből, ygerekek! Ez itt nem rémálomföld, ahol "lehugyoz a fa", ez itt a valóság, ahol Trollok vannak...
Jézusom, megint eszembe jutottak életem nagy tévedései (itt is csak férfi neveket tudnék felsorolni)... és mennyire jókat röhögök mindig, hogy beleesek ezekbe az idióta hibákba, mint: vágyakozás, ragaszkodás, kedvelés... és a nagy buktató esetleg a szerelem. Hát hogy nekem mindig valmi hasonló hüyleség cseszi el az életem?! Már éppen kellően utáltam a pasikat... erre látszólag, valaki rendesen viselkedik, viszonylag normális :), és végighallgatja az összes lófaszt, amit mesélek! Az összeset!... Meglepő...
 Na, hát akkor, tegnap, gondoltam én, átmegyek ehhez a rendes fiúkához, meglátogatom, mi van vele, kicsit megpuszilgatom, mint egy porcelánbabát, aztán haazjövök. Hát mégsem lehetek Cédaa!.. nem is votlam. ODamentem. Beinvitált a házba. Hű, ez már "rosszul" kezdődik, gondoltam, de késszégesen utána mentem. Az jutott eszembe, hogy majd hevesen tiltakozom, miközbn letépkedem mindenkiről a ruhákat, és közben mondom, hogy ez "meg sem történik,... én nemr agaszkodom érzelmileg senkihez úgysem, hát ez cska szimpla szex lesz"... Oké. Persze, az indok, az a pattogatott kukorica volt, amit ő akart enni (mondanom sem kell, egy kiválóan nagy adag, emg is maradt belőle). Miközben pattogott az abrak, leültem gépzeni. Végre volt egymásra, több mint 5 óránk. Csak egymásra, hoyg szexeljünk. vagy bármit tegyünk, ami nekünk esetlegesen jól esik. Erre mit csinálok? én barom?! leülök a gép elé, mint egy "14 éves hülye picsa" hogy idézzem egy kurvára kedves ismerősömet... szóval leülök, és nekiállok netelni. Youtube.
 És akkor itt akadtam fent: két hülye egy pár: mit csinál?! Kiveszi a kukoricát, és leül mellém. Filmezgetünk. (Jeff Dunham)... röhögünk. hopp egy óra elrepült. akkor megfordult bennem, hogyha most ő nem lép, mert éppen elvan, akkor majd én. De azért a köv. részt meg kell nézni. Hopp, elrepült még egy óra. íme, hajnali kettő. Közben volt csók pl., meg a szokásos simi. Dehát... filemztünk!
 na, oda se neki! Majd a köv. rész után, valami biztosan lesz. PErsze! Ott volt hajnali 3 óra. Mire röhögve majd' lefordulok a székről (az álmosságtól), megjegyzem, hogy mi szerencsétlen állatok, a gép előtt ültünk, Jeff Dunham különböző sóit néztük, ahelyett, hogy szexeltünk volna. Szerencsétlenségemen már csak nevettem, erőteljesen, és elszívtam még egy cigit. Mikor megkérdeztem mi legyen, gondolván, most akkor majd rátér a léynegre, közölte, hogy nézzünk South Parkot. Ááá! mintha nem néznék itthon is eleget! erre mit válaszolok? oké, persze! áááá!... jaj, mondjuk a kvzó, az négykor zárt. Tehát, nekem addig ki kellett érnem mindenképpen, különben náluk ragadok, amit nem akartam, mivel nem akartam Faterjával egy szobában hálni.. így... dzsana haza.
 Hazefelé, legalább a kocsiban volt ülésfűtés. Közben mindketten fagyoskodtunk, odakint, emg ásítoztunk. Legtöbbször egyszerre mondjuk ugyan azt, és egyre is gondolunk, bár ismerettségünk érdekesen indult. Az ironia és a paradox heléyzetek az életemből nem hiányzohatnak. Odamentem hozzá, emgkérdeztem, hogy van e még söre (láttam a kezében), mire megkérdeztem, hogy ad-e? Adott. és húzóra megittam amije volt, mondjuk nem nagy mennyiség... Aztán lehúztam egy szál cigivel. Akkor még nem tudtam, hogy a hely tulajának a fia. Vagy csak sejtettem... :)
 Randitipp: (hacsak már előre nem látod hogy az egyén van oylan bolond mint te) ne menj oda hozzá, ezekkel a kérdésekkle, lány létedre: "szia, adsz a sörödből?" plánen e húzzad le, ha még meg is kínál. aztán végképp ne kérdezd meg tőle: "cigid is van?!.." ha igent mond mégis, véletlen se kérdezz rá: "és adsz is?!"... persze, mi így találkoztunk... :)
 

 Have a scönes nap! :)

L.